MIK A VÉKONYBÉL LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEI?

Számtalan ok vezethet a bélbetegségek kialakulásához. A beleink amellett, hogy sok tekintetben nagyon ellenállóak, nem mindig működnek megfelelően.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Az első és legfontosabb a helyes táplálkozás, hiszen ha valaki jól étkezik, elkerülheti a komolyabb problémákat.

A TUDATOS ÉTKEZÉS A KULCS

Ha a hasmenés a fő panasz, nagyon fontos a széklettel vesztett folyadék és a sók pótlása. Ha gyulladás áll fenn, elengedhetetlen a bél tehermentesítése, zsír- és fűszerszegény, könnyű étrend alkalmazásával, előnyben részesítve a sovány húsokat, párolt halat, burgonyapürét, főtt rizst, kétszersültet, majd néhány nap után fokozatosan lehet a diétát bővíteni, azonban fontos szem előtt tartani azt is, hogy a szervezetnek szüksége van a megfelelő tápanyag-, energia-, vitamin-, fehérje-, szénhidrát-, és ásványi anyag bevitelre is. Ezek mellett pedig a megfelelő folyadékbevitel is nagyon fontos: átlagosan másfél, két litert igyunk, lehetőség szerint kerülve a cukrozott üdítőitalokat.

A legtöbb emésztőszervi betegség esetén sokszor az előzőleg elfogyasztott ételekben keressük a betegség okát, és ezért hajlamosak vagyunk a panaszok elkerülés érdekében fontos tápanyagokat kihagyni az étrendből. Ne feledjük, hogy csak azokat az ételeket szükséges mellőzni, amikről valójában beigazolódik, hogy hozzájárultak a betegség kialakulásához!

AMIKOR A BÉLBAKTÉRIUMOK ROSSZ HELYEN VANNAK

A vékonybél leggyakrabban előforduló betegsége az úgynevezett kontaminált vékonybél szindróma, vagy ahogy a szakirodalom említi, a Small Intestinal Bacterial Overgrowth. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a normálisan a vastagbélben előforduló bélbaktériumok felvándorolnak a vékonybélbe. Mivel ott hamarabb találkoznak a béltartalommal, mint normál esetben, olyan speciális fermentációs lebontó folyamatokban is részt vesznek, amiben nem kellene. Ennek eredményeként pedig fokozott gázképződés jön létre, ami végül puffadást, hasfeszülést okoz. Ha ez nem lenne elég, a képződő tejsav és ecetsav a bélnyálkahártyát irritálva hasmenést is eredményez.

A vékonybélben egyébként normális esetben is vannak baktériumok, de jóval kevesebb mennyiségben, mint a vastagbélben. Keveredésüket a vékony és vastagbél találkozásánál levő Bauhin-billentyű akadályozza meg, de a gyomor- és epesavaknak, az immunrendszerünknek, és a gyomor-bél rendszer hullámszerű, úgynevezett perisztaltikus mozgásának is szerepe van a megelőzésben. Előfordulhatnak azonban olyan állapotok, amikor ezek a védekezési mechanizmusok nem működnek tökéletesen. Ilyen például a vastagbél divertikulózis, vagy a túl renyhe bélműködés miatti perisztaltikus mozgás megváltozása. Az antibiotikumok, savcsökkentő gyógyszerek, fertőzések, a gyomrot és beleket érintő műtétek, stressz, vagy cukorbetegség esetén is előfordulhat, hogy a vastagbélre jellemző baktériumok a vékonybélben is elszaporodnak.

A kontaminált vékonybél szindróma gyanúja esetén a diagnózist egy laktulózzal elvégzett H2 kilégzési teszt segítségével lehet megerősíteni. Ez egy olyan összetett szénhidrát, amit a vastagbélben levő baktériumok képesek lebontani. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot itatnak a beteggel, majd ezt követően húsz percenként mérik a kilégzett levegő hidrogéntartalmát. Hasonló elven működik az többi ételintolerancia, mint például a laktóz-, és fruktózintolerancia kimutatására szolgáló diagnosztikus vizsgálat is.

Amennyiben sikerül igazolni a kontamináció fennállását, fontos, hogy igyekezzünk minél hamarabb helyreállítani a bél baktériumflórájának az egyensúlyát! A megoldást ebben az esetben a probiotikumok jelentik.

A VAKBÉLGYULLADÁS VÉGZETES IS LEHET

A bél speciális gyulladása a hétköznapi nyelvben csak vakbélgyulladásnak (appendicitis) nevezett gyulladás, ami valójában a féregnyúlványt érinti. A csak egy pár centi hosszúságú kis vak tasak a vékony- és vastagbél találkozásánál helyezkedik el. Ha ez elzáródik, akkor jönnek a problémák: nagyon rövid időn belül nagyon rosszul érezzük majd magunkat. Miért? Mert az elzáródás következményeként bakteriális fertőzés lép fel. A fertőzésnek pedig jellegzetes tünetei vannak: a tompa hasi fájdalmat (ami nyomásra érzékenyebb lesz) gyengeségérzet és a betegség előrehaladtával gyakori hányás is kíséri. A vakbélgyulladást az akutan fellépő tünetek miatt nem nehéz felismerni. Előfordulhat, hogy rövid idő alatt olyan súlyos lesz a helyzet, hogy a féregnyúlvány tasakja átszakad és a benne felgyülemlő gennyes tartalom a hasüregbe kerül. Ez pedig egyenes út a hashártyagyulladáshoz, ami akár fatális következményekkel is járhat. Ennek elkerülése érdekében a vakbélgyulladás mindenképpen műtéti beavatkozást igényel: a beavatkozás során a kezelőorvos a panaszok megjelenéséért felelős féregnyúlványt távolítja el.

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosának, Dr. Bíró Gizellának az  együttműködésével jött létre.