GYAKORI VENDÉG: A TERHESSÉGI CUKORBETEGSÉG

Amikor egy nő áldott állapotba kerül, a hormonháztartása teljesen megváltozik. Ez a megváltozott hormonháztartás felelős a terhességi, gesztációs cukorbaj megjelenésért, ugyanis ezekben a hónapokban módosul azoknak hormonok szintje, amelyek befolyásolják a vércukorszintet. Novemberi cikksorozatunk harmadik részében a terhességi diabétesz kialakulásáról, kockázatairól beszélünk.

Ki tudja, mik azok a hormonok, amelyek hatással vannak az anyagcserére? A nemi hormonok szintje például hatalmas változáson megy át a terhesség bekövetkezésével. Ugyanilyen hatással bír a megváltozott méhlepény is: olyan anyagokat termel, amelyek bontják a legerősebb vércukorszint csökkentő hormont, az inzulint. Ezek a hatások együttesen azt eredményezik, hogy a szervezet kevesebb cukrot bont le, így elkerülhetetlenül növekszik a gesztációs diabétesz kockázata. A terhességi cukorbetegség egy olyan szénhidrát anyagcserezavar, amikor a cukorbetegség a terhesség ideje alatt alakul ki.

MIÉRT ALAKUL KI?

A terhességi cukorbetegség esetében relatív inzulinhiányról van szó, vagyis arról, hogy a szervezetnek az inzulinrezisztencia miatt annyi inzulinra lenne szüksége, amennyit már nem képes előállítani. Korábbi cikkeinkből már kiderült, hogy a hasnyálmirigyben termelődő inzulin szabályozza a sejtek cukorfelvételét. A nem megfelelő inzulinhatás következtében a vérben megemelkedik a cukorszint egészen addig, amíg a sejtek cukorhoz nem jutnak. Az inzulintermelődés a korai fázisban fokozatosan csökken, ennek első jele, hogy étkezés után megemelkedik a vércukorszint. A folyamat egyre fokozódik, és lassan, akár évek alatt kialakulhat a teljes inzulinhiány. A terhességi cukorbetegség terápiájának sarokpontjai tehát a megfelelő diéta és a testmozgás.

A terhességi cukorbetegség terápiájának sarokpontjai tehát a megfelelő diéta és a testmozgás. A terhességben a hormonális változásoknak köszönhetően az inzulinérzékenység csökken, az inzulinszükséglet akár 3-4 szeresére is emelkedhet. Ezek mind hajlamosítanak a cukorbetegség kialakulására. Emellett az életmódbeli változások, a túltáplálkozás, a csökkent fizikai aktivitás miatti túlsúlyos nők számának növekedése, valamint a gyermekvállalás idejének későbbi életkorra tolódása szintén hozzájárulnak a GDM kialakulásához.
HTML szövegdoboz

MIRE KELL ODAFIGYELNI?

Elsősorban a vércukorszintre. A terheléses cukorvizsgálat (OGTT) pont erre való. A terhesség 22-28 hetében (fokozott kockázati tényezők fennállása esetén hamarabb, a 16-18 héten) megnézik, hogy a kismama cukorszintje megfelelő-e. Veszélyeztetettnek tekinthető a 35 év feletti, túlsúlyos várandós kismama (BMI nagyobb mint 30 kg/m2), a kórtörténetben szereplő korábban halvaszülés, illetve az ikerterhesség is.

Amire a terhességi cukorbetegség során az étkezés pontos betartásán kívül feltétlenül szükség van, az a szakorvosi felügyelet, a testsúly kontroll és a rendszeres fizikai aktivitás. Ez utóbbi segít kordában tartani a szervezet anyagcsere folyamatait és megelőzni a későbbi kardiovaszkuláris szövődményeket. A rendszeres fizikai aktivitás hat a stressz ellen, csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét, a szövődmények kockázatát, valamint kevesebb lesz az inzulinszükséglet is. A mozgásnak köszönhetően ugyanis az izmok dolgoznak, és a nagy munka közben tápanyagként jelentős mennyiségű cukrot, zsírt vesznek fel a vérből. A diagnosztizált diabétesz esetén különösen fontos, hogy megfelelő intenzitású, rendszerességű és típusú mozgást folytassunk.

A TERHELÉSES VIZSGÁLAT UTÁNI TEENDŐK

Ha az úgynevezett postprandiális (étkezés utáni) vércukorvizsgálat során a mért érték 7.0 alatt van - a reggel 7-kor elfogyasztott 25 gramm szénhidrát tartalmú reggeli után egy órával - akkor csak szorosan kell ellenőrizni a kismamát. Ha 7.0 felett van, akkor bizony el kell kezdeni az inzulinkezelést, amit egészen a szülésig folytatni kell. Pontosítunk: ha az éhgyomorra mért vércukorszint értéke 5.6 mmol/l-nél nagyobb és/vagy a 120 perces vércukorszint 7.8 mmol/l vagy nagyobb, akkor egyértelműen terhességi cukorbetegségről beszélünk.

Ha a leendő anyukánál terhességi cukorbetegséget állapítottak meg, speciális, úgynevezett mennyiségi diétát kell elkezdeni. A mennyiségi diéta azt jelenti, hogy kismamának pontosan meghatározott időben meghatározott szénhidrát tartalmú ételt kell fogyasztani az előírt módon: 150-160 gramm szénhidrát, naponta ötször, három óránkénti étkezéssel. Fontos még a rendszeres vércukorszint mérés: éhgyomorra, étkezések előtt, illetve étkezéseket követően is. Ennek az értéknek mindenképpen 7 mmol/l alatt kell lennie. Ha a mért vércukor értékek több mint 70 százaléka a céltartományban van, elég, ha diétázunk, ha kevesebb, mint 70 százalékuk van csak a céltartományban, akkor a szakorvos inzulinterápiát rendel el.

Szülés után - a vércukor normalizálódása esetén - az inzulin kezelés elhagyható, de a diéta marad. Hat hét további diétázást követően pár napos szünet után újabb cukorterhelés következik. Ennek eredménye dönt a továbbiakról. Sokan hiszik, hogy ha valakinél inzulint kezdenek adagolni, akkor az ember hozzászokik és már nem lehet elhagyni. A valóság azonban az, hogy a szülés után ezt a típusú kezelést csak az esetek alig néhány százalékában kell folytatni, általában olyan anyukáknál, akiknél a cukorbetegség már a terhesség előtt fennállt, csak nem tudtak róla.

HOGYAN HAT A CUKORBETEGSÉG A MAGZATRA?

Azoknak a nőknek, akik terhességi cukorbetegséggel küzdenek, jelentősen megnő az esélyük egy későbbi 2-es típusú diabétesz kialakulására. A gondozott nők 20-50 százalékában alakul ki a szülés után 5-10 évvel 2-es típusú diabetes mellitus. Ráadásul náluk később a kardiovaszkuláris betegségeknek is nagyobb az esélye. A terhességi cukorbetegség gondozása különösen fontos, mert nem megfelelő gondozás esetén számos szövődmény léphet fel: a magzat túlzott növekedése, fejlődési rendellenességek, késői szövődményként a gyermek- és felnőttkori túlsúly, illetve szénhidrát-anyagcsere kialakulása.

Az anyai cukorbetegség a magzat fejlődését is veszélyezteti, többek közt azért, mert az erek falára, így a méhlepény ereire is hatással van. Előfordulhat, hogy a baba nem jut megfelelő mennyiségű táplálékhoz, de súlyos cukorbaj esetén a magzat fejlődése visszamarad. Ez azonban csak igen ritkán fordul elő. A jóval gyakoribb következmény a nagy súlyú babák születése, ami szülési komplikációkhoz vezethet.

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont belgyógyász-diabetológus szakorvosának - Dr. Vura Tünde - együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Ismerjük meg az 1-es típusú cukorbetegséget!

Mit kell tudni a 2-es típusú diabéteszről?