AZ ASPERGERESEK NEHEZEN AZONOSÍTJÁK AZ ÉRZELMEKET

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrumzavar egyik megjelenési formája. Számos Asperger-szindrómás magától is felismeri, miben tér el viselkedése a többi embertől. Ennek köszönhetően természetesen arra is képesek, hogy ezeknek a társadalmi beilleszkedés szempontjából negatív viselkedési formáknak a leküzdésével vagy elkendőzésével meg tudjanak felelni a közösség elvárásainak.

Hans Asperger bécsi orvos és gyermekpszichiáter adott először nevet ennek a tünetegyüttesnek: ő autisztikus pszichopátiának hívta. Sok-sok évvel később, a nyolcvanas évek elején egy angol pszichiáter, Lorna Wing ugyanerre a pszichés betegségre már – az osztrák orvos előtt tisztelegve – az Asperger-szindróma elnevezést használta. Ez a diagnózis egészen 2013-ig tartotta magát, az ekkortól érvényes szakmai irányelv, a DSM-V az autizmus spektrumzavart már súlyosság szerint osztályozta. Bár az egészségügyben használt, betegségek megnevezésére használt kódrendszer, a BNO szerint nálunk még mindig az Asperger-szindróma kifejezést használják, nem titok, hogy néhány éven belül követjük majd az amerikai trendeket: mindenki autizmus spektrumzavar kódot kap, intelligencia szinttől vagy beszédkészségtől függetlenül.

Az USA-ban ezen belül egyébként három csoportot különítenek el:

1. nagyon jelentős támogatást igényel

2. jelentős támogatást igényel

3. támogatást igényel.

NINCS MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS

Az autizmussal élők emberekhez képest az aspergereseknél nincs megkésett beszédfejlődés és nincsenek lemaradva kognitív téren sem, emellett kortársaikhoz hasonló viselkedési mintákkal rendelkeznek. Jellemző viszont rájuk a szociális interakciók hiányossága. Hogy mit értünk ezalatt? Sokszor kerülik a szemkontaktust, ha valakivel egy közösségben vannak, nem mindig értik és alkalmazzák jól a gesztusokat, és a társaságot sem igénylik különösebben. Bár sok aspergeres hihetetlenül intelligens, csak nehezen tudják felismerni és beazonosítani az érzelmeiket. 

Mivel a szindróma egyik fő tünete a szűk körre korlátozott érdeklődés,
képesek teljesen beleásni magukat egy-egy területbe, legyen az bármilyen elvont, így viszonylag könnyedén, különösebb erőfeszítés nélkül tudnak egy téma mesterévé válni.

NEM MINDIG ÉRTIK A VICCET

Az Asperger-szindrómások már gyermekorban nagy szókinccsel rendelkezhetnek, de hajlamosak a nyelvet szó szerint értelmezni. Bár tökéletesen értik a humor kognitív definícióját, ha felismerik is, nem értik, mitől válik szórakoztatóvá, mitől más. Ugyanez a helyzet a cinizmussal vagy iróniával is. Sokan mondják rájuk, hogy teljességgel képtelenek az együttérzésre, azonban ez nem igaz. Ha nem sikerül empátiát gyakorolniuk, az azért van, mert szimplán nem ismerik fel, hogy a másik embernek erre lenne szüksége.

Nem csak maguknál, hanem másoknál is nehezen azonosítják az érzelmeket. Elméletben értik az adott érzelmek definícióját, csak nehezen ismerik fel őket.

GENETIKAI OKAI VANNAK

Mivel az Asperger-szindróma az autizmus spektrumon helyezkedik el, így egyértelmű, hogy ennek is genetikai okai lehetnek. Valószínű, hogy ezek a tényezők az Asperger-szindrómában nagyobb szerephez jutnak, mint az autizmusban.

Bizonyos elméletek szerint például egyes gének allejai növelhetik a hajlamot az Asperger-szindrómára, és az, hogy mennyire lesz súlyos a tünetegyüttes, ezeknek a kombinációjától függ.

Bár magát az elváltozást okozó gént még mindig nem találták meg, de a a családi halmozódás, és a hasonló, de enyhébb formában meglevő rendellenességek a családban mind-mind genetikai eredetre utalnak.

A KEZELÉS TESTRESZABOTT

Az aspergereseket hasonlóan kezelik, mint a magasan funkcionáló autistákat, kivéve, hogy esetükben sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a kommunikáció fejlesztésére.
Az Asperger-szindróma tünetei ellen nincs gyógyszer,  de a megfelelő kezelésben a diagnosztizálásnak kiemelt szerepe van.  A legtöbb tünetekkel élő ember úgy gondolja, hogy képes egyedül is helyt állni, és nincs szüksége gyógyszerekre, de ez nem minden esetben igaz. A gyakran megjelenő kísérő betegségek miatt (agresszió, depresszió, figyelemzavar) a gyógyszeres kezelés nagyon sok esetben indokolt lehet.

Forrás: www.autistavagyok.hu, wikipédia

A cikk a Bethesda Gyermekkórház gyermekpszichiáter főorvosának – Dr. Mátyás Anna – együttműködésével készült. 

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Az autizmus tünetei már kisgyermekkorban felismerhetők

Az autizmus magányossá tesz?

A skizofrénia főleg az agy kognitív funkcióit támadja