Utazás előtti védőoltások

UTAZÁS ELŐTTI VÉDŐOLTÁSOK

Az utazás szerelmesei valószínűleg abban a pillanatban elkezdték tervezni következő nagy túrájukat, amikor megérkezett a koronavírus elleni vakcina híre. Most, hogy életünk visszakerült a normális kerékvágásba, újra eljött az ideje a nagy utazásoknak. Vannak azonban olyan országok, amelyek meglátogatásakor a koronavírus elleni oltáson kívül másra is szükségünk lehet.

Mivel országonként eltérhet az ajánlott oltások listája, ezért ezeket érdemes mindenképpen még az utazás előtt szakembertől megkérdezni. Egyes országokba való beutazás esetén nemcsak oltásokra, hanem más (különböző betegséget terjesztő állatok, például szúnyogok elleni) védekezésre is szükségünk lehet. Ilyen betegség többek között a malária, a dengue-, vagy chikungunya láz, melyek megelőzésére sajnos nem létezik védőoltás.

HOGYAN MŰKÖDNEK AZ OLTÁSOK?

Védőoltást vírusok és baktériumok ellen is kaphatunk. Míg a baktérium önálló életre, szaporodásra képes egysejtű élőlény, ami az emberi testben normál esetben is jelen van, addig a vírus nem sejtes szerveződésű, és csak parazitaként, az élőlények sejtjeiben képes szaporodni. A baktériumok nagy része ártalmatlan vagy hasznos, de akad néhány fertőző megbetegedést kiváltó kórokozó is, a vírusok pedig többnyire károsak az emberi szervezetre.

Az oltások többféle szempontból csoportosíthatók:
#1. Beadás módja szerint: – Intramusculáris, vagyis izomba adandó oltások – Subcutan, vagyis bőralatti szövetbe adandó oltások. – Oralis vakcinák, melyeket szájon keresztül kell bevenni. Ilyen többek között a kolera elleni oltás, melynél a granulátumot oldjuk fel, és nyeljük le. – Nasalis vakcinák Ezek orrcsepp formájában kapható oltások, ilyet kapnak például a csecsemők az influenza megelőzése érdekében.
#2. Hatásmechanizmus alapján: – Aktív immunizációt létrehozó oltások. Esetükben a vakcina élő, gyengített kórokozókat vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmaz. Az oltás beadását követően ezek ellen a legyengített vagy elölt kórokozókkal szemben kezd az immunrendszerünk védekezni, antitesteket termelni. Jó tudni, hogy az oltás nem képes betegséget okozni, a kórokozók, amelyeket testünkbe juttatnak, nem fertőznek. Az immunrendszerünk a legközelebbi, kórokozóval történő találkozás során emlékezni fog, és további antitesteket termel majd. – Passzív immunizációt létrehozó oltások. Esetükben a kórokozó ellen már kész ellenanyagot, specifikus antitesteket juttatnak a szervezetbe. Ilyenkor szervezetünk nem termel saját ellenanyagot, hosszú távú védettség nem alakul ki. Tehát mivel már kész megoldást kapunk, az immunrendszerünknek nincs mire emlékeznie. A bejuttatott ellenanyagok védik meg a szervezetünket a kórokozótól.

Az oltások többféle szempontból csoportosíthatók:

#1. Beadás módja szerint:

– Intramusculáris, vagyis izomba adandó oltások

– Subcutan, vagyis bőralatti szövetbe adandó oltások.

– Oralis vakcinák, melyeket szájon keresztül kell bevenni.

Ilyen többek között a kolera elleni oltás, melynél a granulátumot oldjuk fel, és nyeljük le.

– Nasalis vakcinák

Ezek orrcsepp formájában kapható oltások, ilyet kapnak például a csecsemők az influenza megelőzése érdekében.

#2. Hatásmechanizmus alapján:

– Aktív immunizációt létrehozó oltások.

Esetükben a vakcina élő, gyengített kórokozókat vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmaz. Az oltás beadását követően ezek ellen a legyengített vagy elölt kórokozókkal szemben kezd az immunrendszerünk védekezni, antitesteket termelni. Jó tudni, hogy az oltás nem képes betegséget okozni, a kórokozók, amelyeket testünkbe juttatnak, nem fertőznek. Az immunrendszerünk a legközelebbi, kórokozóval történő találkozás során emlékezni fog, és további antitesteket termel majd.

– Passzív immunizációt létrehozó oltások.

Esetükben a kórokozó ellen már kész ellenanyagot, specifikus antitesteket juttatnak a szervezetbe. Ilyenkor szervezetünk nem termel saját ellenanyagot, hosszú távú védettség nem alakul ki. Tehát mivel már kész megoldást kapunk, az immunrendszerünknek nincs mire emlékeznie. A bejuttatott ellenanyagok védik meg a szervezetünket a kórokozótól.

AZ OLTÁSOK BEADÁSÁNAK KONTRAINDIKÁCIÓI

Minden vakcina beadása előtt meg kell felelnünk bizonyos egészségügyi követelményeknek. Az oltás nem adható:
Ha lázas állapot áll fönn (38,5C<).
Bizonyos súlyos, gyorsan romló idegrendszeri betegségek esetén.
Az oltóanyaggal, vagy bármely komponensével szemben való túlérzékenység esetén.
Szteroidterápia, kemoterápia esetében egyénenkénti elbírálás alapján adhatóak az oltások.
Súlyos OKNE esetén.
Immunológiai károsodáskor.
HIV pozitivitáskor, ám ebben az esetben a beteg állapotától függően megfontolható az oltás.
Terhesség esetén minden oltás mérlegelendő.

OLTÁSI REAKCIÓ VAGY OLTÁSI SZÖVŐDMÉNY?

Amikor oltást kapunk, különböző oltási reakciókra számíthatunk. Ez alatt értünk minden olyan jelenséget, ami egy védőoltás beadása után normálisan előfordulhat. Ilyenek a helyi tünetek: például az oltás helyén megjelenő bőrpír, és az esetleges fájdalom is. Előforulhat, hogy általános tünetként láz, rossz közérzet, fáradtság, vagy fejfájás alakul ki.

Minden ettől eltérő tünet, jelenség, amire nem számítunk, OKNE-nek (oltásokhoz kapcsolódó nem kívánatos eset) minősül. Oltási szövődménynek azt tekintjük, ami váratlan, ritka, oltás okozta mellékhatás. A tünetek az oltást követően döntő többségében néhány perctől néhány napig terjedő időintervallumban jelentkeznek. Ilyen tünet lehet például az anafilaxiás reakció, ami túlérzékenységi rekakcióként szinte minden idegen anyag és gyógyszer, akár ételek bevétele után is létrejöhet. Szerencsére egyike a nagyon ritka oltás utáni eseményeknek.

MILYEN BETEGSÉGEK ELLEN KAPHATUNK OLTÁST UTAZÁS ELŐTT?

#1. Kullancsencephalitis.
#2. Sárgaláz.
#3. Hepatitis A, Hepatitis B.
#4. Tífusz – hastífusz.
#5. Meningocccus – agyhártyagyulladás
#6. Japán encephalitis – agyvelőgyulladást okozó vírus Ázsiában.
#7. Pneumococcus – tüdőgyulladás.
#8. Poliomyelitis – járványos gyermekbénulás.
#9. Veszettség.
#10. Diftéria, Pertussis, Tetanus – Ezek a nem tipikusan trópusi, hanem például hazánkban is előforduló betegségek Magyarországon benne vannak a gyermekkorban kötelező oltások csoportjában, melyeket érdemes tíz évente frissíteni. Frissítésük, beadásuk utazás előtt még inkább ajánlott.

NINCS SZÁZ SZÁZALÉKOS OLTÁS

Minden orvosi rendelőben dokumentálják a beadott oltásokat. Ezek az adatok TAJ szám alapján visszakereshetőek. Oltási könyvet is kapunk gyermekkorunkban, ezekben vezetik a kötelező illetve egyéb beadott oltásokat is. Ha utazunk, szükségünk lehet egy nemzetközi oltási bizonyítványra is, ahol a magyar nyelv mellett angolul is szerepelnek a védőoltásokkal kapcsolatos fontosabb adatok.

Az oltások jórészt szabadon választhatóak, van azonban jó néhány ország, ahova beutazáskor, illetve átutazáskor is kérhetnek kötelező oltásokat. Ilyen oltás például a sárgaláz vagy a járványos gyermekbénulás elleni oltás.

Jó, ha tudjuk, hogy egyik oltás sem ad száz százalékos biztonságot. A tífusz elleni oltással például 50-70 százalékos, a kolera elleni oltással 57 százalékos védettséget érhetünk el. A többi oltás hatékonysága áltatában 90 százalék feletti, nagyrészt 97-98 százalékos.

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont oltóorvosa, Dr. Emmer Gertrúd együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Védőoltás: szükséges vagy szükségtelen?
A védőoltás az emberiség nagy vívmánya

A gyermekkori védőoltások meghatározóak

Koronavírus elleni védőoltás: tények és tévhitek

Egészségpénztár blog

Webshop

Egészségszámla nyitása

VISSZA AZ EGÉSZSÉGROVATRA