A VAKBÉLGYULLADÁS NEHEZEN DIAGNOSZTIZÁLHATÓ

Elképzelhető, hogy először csak egy kis torokfájásra és orrfolyásra panaszkodik a gyerek. Aztán pár nappal később a hasát fájlalja, de mivel a hasfájás jön és megy, ezért a szülők ettől általában nem esnek kétségbe. Amikor azonban már reggel óta hány úgy, hogy nem is nagyon evett semmit, és közben bizonytalan hasfájásra panaszkodik, jusson eszünkbe a vakbélgyulladás, és irány az orvos!

Ugyan a féregnyúlvány gyulladása leggyakrabban gyermek és fiatal felnőttkorban fordul elő, ez nem jelenti azt, hogy máskor ne találkozhatnánk vele, ezért hasfájás esetén erre is érdemes gondolni.

MIRE FIGYELJÜNK ODA?

A heveny féregnyúlvány-gyulladás a leggyakoribb akut hasi sebészeti beavatkozást igénylő kórkép. Kevesen tudják, de a vakbélgyulladás oka legtöbbször ismeretlen. Ami biztos, hogy a gyulladást bizonyos esetben a féregnyúlvány üregének elzáródása okozza. Ezt okozhatja bélsárkő, idegentest, de még besűrűsödött széklet is. Emiatt pedig a féregnyúlvány bizony begyullad.

A vakbélgyulladásnak vannak típusos tünetei, de sajnos ezektől eltérő módon is kezdődhet a betegség, amit sokszor igen nehéz diagnosztizálni. Általában bizonytalan felhasi fájdalommal, émelygéssel, étvágytalansággal indul, majd körülbelül 12-24 óra után a fájdalom a jobb alhas területére vándorol. A kezdeti tünetek egyike lehet a hányás is, de a  hasmenés, a vizelési panaszok és a hőemelkedés is mind benne lehetnek a pakliban. A magas láz és az érintésre feszes, kemény has már előrehaladott állapotra utal, ez az úgynevezett perforált féregnyúlvány-gyulladás, ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni.

A legjobb azonban, ha nem várjuk meg, amíg a helyzet eszkalálódik! Ha a vakbélgyulladásnak akár a legkisebb gyanúja is felmerül, mutassuk meg a gyereket a háziorvosnak, majd az ő javaslatára - szükség szerint - a gyermeksebésznek is!

A DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSA SOKSZOR NAGYON NEHÉZ FELADAT

A laborvizsgálatokban a legtöbbször emelkedett gyulladásos értékek láthatók, ezek pedig más betegségekre is utalhatnak. A képalkotó vizsgálatok közül a hasi ultrahang sokat segít, de ez sem mutat mindig egyértelmű képet. A végső diagnózis felállításának talán a legfontosabb része a beteg hasának rendszeres sebészeti vizsgálata. Ha a diagnózis egyértelmű, a gyereksebész műtéti úton távolítja el a féregnyúlványt. Amennyiben a gyerek állapota a fenti vizsgálatok ellenére sem feltétlenül utal vakbélgyulladásra, de kizárni sem lehet, a panaszok hátterében a legnagyobb valószínűséggel mégis ez a kórkép áll. Ezekben az esetekben is a műtéti beavatkozás jelenti a megoldást.

MI TÖRTÉNIK A MŰTŐASZTALON?

A hagyományos vakbélműtétet az utóbbi évtizedben felváltotta a laparoszkópos műtét. Itt a korábbi egy, körülbelül 4-5 centiméteres heg helyett három darab 5-10 milliméteres sebből hatolnak be a korábban szén-dioxiddal felfújt hasüregbe. A kisebb behatolási pontoknak hála mind a műtéti megterhelés, mind a fájdalomcsillapítással kapcsolatos igény csökken. Maga a technika sebészeti szempontból is előnyös, hiszen a laparoszkópos műtét során a behelyezett kamerával az egész hasüreget át lehet tekinteni. Természetesen ennek a beavatkozásnak is vannak kellemetlen velejárói: a beavatkozást követően a hasüregben maradt gázok a műtét utáni napokban váll tájéki fájdalmat okozhatnak a gyereknek. A fokozatosan távozó gázok ráadásul – fekvő állapotban – a tüdőcsúcsot is nyomhatják, ami miatt előfordulhat, hogy egy-egy lélegzetvétel nehezebben megy. Ezen egyébként a fej felpolcolásával lehet a legegyszerűbben segíteni. A felsorolt tünetek mind-mind a szén-dioxid felszívódásának a következményei, és bár rémisztőek, néhány nap után elmúlnak.

MIRE SZÁMÍTHAT A SZÜLŐ A MŰTÉTET KÖVETŐEN?

A műtét után cél a beteg minél korábban történő lábraállítása, mobilizálása. Az operációt követő első napokban ez nem könnyű. Miért? Mert a beteg gyenge, a műtét után csak órákkal kezdhet inni, a műtét napján alig ehet valamit, így természetes, hogy a mozgás is nehezen megy.

Mégis: a szülők egyik legfontosabb kérdésére, a mikor állhat fel-re a sebész válasza az, hogy minél előbb, annál jobb! Ha bír, akkor akár 2-3 órával a műtét után is felkelhet a kis beteg. A mozgás nagyon jót tesz! Szerencsére a regenerálódás - ennek is köszönhetően - viszonylag gyorsan megy: a gyermek étvágya fokozatosan növekszik, és jó esetben - normális gyomorműködés mellett - 2-3 nap lábadozás után akár haza is mehet.

Ami óvodás és iskoláskorú gyermekeknél ilyenkor nagyon fontos, hogy a műtétet követő egy hónapban nem sportolhatnak semmit, és utána is csak fokozatosan terhelhetők.

MIKOR SZÁMÍT GYÓGYULTNAK A BETEG?

Ez nagyon változó. Ha szövődmény nélkül gyógyul a beteg, akkor már egy hét után gyógyultnak tekinthető, ettől függetlenül azonban mindenkire vonatkozik az egy hónap sportmentesség. Bár a műtétet feszívódó varrattal végzik, az operációt követő héten a beavatkozást végző orvos mindig megvizsgálja, hogyan gyógyul a seb.

Szövődményes féregnyúlvány-gyulladás esetén a regeneráció akár hetekig is eltarthat, és bizony az is előfordulhat, hogy ezt az időt a kórházban kell tölteni.

A cikk Dr. Petrovics András gyermeksebész együttműködésével készült.