A bokarándulás és a bokaficam nem ugyanaz

A BOKARÁNDULÁS ÉS A BOKAFICAM NEM UGYANAZ

A boka kificamodásának, rándulásának számtalan oka lehet. Futás, vagy sportolás közben, hirtelen helyzetváltoztatásnál, de akár egy rosszul sikerült banális lépésnél is előfordulhat, hogy nem természetes módon tesszük le a lábunkat, és a teljes testsúlyunk rossz irányban nehezedik a bokára.

A boka az emberi testnek egy olyan ízülete, aminek minden lépésnél gyakorlatilag a teljes testsúlyunkat el kell bírnia. Sajnos elég könnyen előfordulhat, hogy rossz szögből érkezik rá a terhelés, emiatt pedig viszonylag könnyen sérül.

BOKAFICAM VAGY BOKARÁNDULÁS?

A köznyelvben gyakran összemosódik a bokaficam és a bokarándulás fogalma; mindkettő alatt a bokaszalagok kisebb-nagyobb mértékű rándulását értjük. A bokarándulás tulajdonképpen ezt jelenti, és rendkívül gyakori sérülés. Hogy honnan ismerhető fel? Ha a külboka felett ökölnyi duzzanatot látunk és járáskor jelentős fájdalmat érzünk, akkor a sérülésben minden bizonnyal a külboka szalagok az érintettek és bokarándulással állunk szemben. A rándulás mértékét tekintve lehet enyhe, közepes és súlyos is.

A rándulással szemben a bokaficam egy nagyon súlyos és egészen ritka sérülés, melynek során a bokaízületet alkotó csontok jelentősen eltávolodnak egymástól. Ez a bokaszalagok szakadásával, az ízület jelentős deformitásával járhat. Ebben az esetben az ízület helyretételére (repozícióra), vagy akár műtéti beavatkozásra is szükség lehet. A bokaízület ficamához csonttörés is társulhat.

A TÚLSÚLY NEM SEGÍT

A bokaízületet a boka szalagrendszerén kívül a lábszár és a láb izmai is stabilizálják. Ha rendszeresen sportolunk, akkor az izmok erősödésével az ízületek stabilabbak lesznek, tehát nehezebben sérül a bokánk. Ugyanakkor ha valaki nem edzett, vagy hirtelen, bemelegítés nélkül kezd sportolni, esetleg túlsúlyos, akkor nagyobb az esélye a bokarándulásra. Egy edzés végén, amikor már kimerültebbek vagyunk, szintén nagyobb a kockázata a sérülésnek; ilyenkor jobban oda kell figyelnünk magunkra. Ne engedjünk a na még ezt az egy ugrást megcsinálom gondolat kísértésének, mert sok esetben éppen ilyenkor következik be a sérülés.

Néha elég a talaj egyenetlensége, de egy figyelmetlen lépésnek köszönhetően is bekövetkezhet a rándulás. Ne feledjük, hogy sportolás közben nagyon fontos a megfelelő cipő használata is: futócipőben lehetőleg ne túrázzunk, a focizáshoz pedig focicipőt, ne pedig bakancsot húzzunk!

MIKOR KELL ORVOSHOZ FORDULNI?

Ha a család legkisebb tagjának a bokáját érte sérülés, és a lábát nem, vagy alig tudja terhelni, emellett egyértelmű duzzanat látható a boka tájékán, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni! Enyhébb esetben (kisebb duzzanat, jó terhelhetőség, enyhe fájdalom) is érdemes kímélni a lábat, ezért pár napig engedjük, hogy a gyerek kihagyja a tornaórákat, és ha nagyon fáj, rögzítsük rugalmas pólyával a sérült testrészt. Amennyiben a panaszok nem csökkennek néhány napon belül, vagy ha a tünetek fokozódnak, mindenképpen irány az orvos!

A vizsgálat során a szakorvos először gondosan megvizsgálja a bokát, a nyomásérzékenység helyét, a duzzanat kiterjedését, a boka stabilitását. Ez a vizsgálat kicsit kellemetlen lehet, de nagyon fontos a diagnózis felállításához. Ezt követően az orvos képalkotó vizsgálatokat – röntgen vagy ultrahang vizsgálat – rendelhet el.

A kezelés ideje és mikéntje a sérülés súlyosságától függ. Legtöbbször elég, ha a beteg kíméli a lábát: nem terheli, pihenteti, kenegeti és bekötözi. Közepes fokú bokarándulás esetén sok esetben bokarögzítőt kell viselni, súlyosabb esetekben – részleges bokaszalag sérülés esetén – pedig gipszrögzítésre is szükség lehet. Minden sérülés egyéni mérlegelést igényel, a kezelésekben való eligazodásban a kezelőorvos segít.

Ahogy a sérülés súlyossága, úgy a teljes gyógyulás időtartama is nagyon változó lehet: néhány naptól akár néhány hónapig is terjedhet. Gyógyult állapotnak tekinthető a duzzanat teljes megszűnése, illetve a teljes és panaszmentes bokafunkciók megléte.