MIRE KÉPES A RETTEGETT VESEKŐ?


Azt, hogy mennyire fájdalmas a vesekőves roham, csak azt tudja, akinek már volt. Sokszor halljuk azt is, hogy a szülési fájdalmak a vesekőhöz képest nem is annyira vészesek. Barokkos túlzás vagy sem, abban mindenki egyetért, hogy jobb, ha inkább elkerüljük. Mégis, mi az a vesekő, hogyan alakul ki? A válaszokat Dr. Nagy Mariannától, a Swiss-Prémium Egészségközpont urológus szakorvosától kaptuk meg.

A vesekő nem más, mint a vizeletben normális esetben oldott formában lévő anyagcsere végtermékek kicsapódásából keletkező szilárd anyag. A kialakulásuk minden esetben az oldott anyag (tehát az anyagcsere végtermék) és az oldószer (ebben az esetben a vizelet) arányának kóros irányba történő változásából adódik. A vesekő okozta tünetek kezelése mellett az orvosok feladata az is, hogy a kiváltó okokat szintén megtalálják, hiszen így a legnagyobb az esélye annak, hogy legközelebb nem tér vissza a betegség.

A KULCS A MEGFELELŐ MENNYISÉGŰ FOLYADÉKBEVITEL 

A vesekőnek az egyik leggyakoribb és legegyszerűbb oka a nem megfelelő mennyiségű napi folyadékbevitel. A szervezetnek a megfelelő működéshez normális esetben 2-2.5 liter folyadékra van szüksége. A nyári hónapokban kicsit még talán többre is. Amennyiben ez nem teljesül, úgy az anyagcsere során termelődő és a vizeletben kiválasztódó végtermékek nagyobb koncentrációban lesznek jelen a kevés mennyiségű vizeletben. Amikor a vizelet nagyon sárga és szúrós szagú, akkor egészen biztosan nem iszunk eleget. Ha ez az állapot állandósul, akkor a salakanyag a távozás helyett kikristályosodik, ez pedig zöld jelzést ad a vesekő kialakulásának.

Ha a folyadékbevitel megfelelő, de a mégis veseköves lesz a beteg, annak általában különböző hormonális, anyagcsere rendellenességek, gyógyszeres kezelések az okozói. Hogyan csinálhatnak ezek vesekövet? Megemelik a vizeletben az oldott anyagok mennyiségét, ami szintén kristályok, majd kő kialakulásához vezet. 

A VESEKÖVES ROHAM NAGYON FÁJDALMAS

Egy ilyen roham esetén a páciens a köves oldali vese körül mozgástól függetlenül hatalmas fájdalmat érez. Ez az állapot a szúró jellegű fájdalomérzet mellett gyakran hányingerrel és hányással jár együtt, de nem ritka a véres vizelet megjelenése sem. Mindez azért történik, mert a vesében korábban kialakult kő azt elhagyva bekerül a húgyvezetékbe és ott egy ponton átmenetileg, vagy hosszabb ideig megakad. A vesében termelődő vizelet tehát nem tud szabadon elfolyni a húgyhólyag felé. Mi történik ekkor a vesében? A vizelet feltorlódik, úgynevezett üregrendszeri tágulat jön létre, ez pedig megfeszíti a vese tokját. Mivel ez a folyamat hosszú távon a vese teljes működését érinti, sőt, okozhatja annak akár teljes leállását is, így érthető a test nagyfokú, görcsös fájdalommal járó reakciója. A roham átmenetileg oldódhat, amikor a kő kimozdul erről a holtpontról, és a vizelet egy része el tud jutni a hólyagig. lyenkor a páciensek tompa, deréktáji fájdalomra szoktak panaszolni.

A DIAGNÓZIS NEM NEHÉZ

A vesekövek helyzetét általában ultrahangos vizsgálattal állapítják meg. Ha a kövek feltűnnek az ultrahangon, akkor a kezelőorvos könnyen meg tudja határozni a helyzetüket és méretüket a vesén belül, és ki tudja választani a megfelelő kezelési módot is, ezzel pedig akár egy esetleges veseköves rohamot is megelőzhet. A veseköves roham alatt – amikor a vesében ultrahanggal már nem látható a kő – szintén ultrahangot használnak, de amennyiben ez nem mutatja a kő helyzetét ( például a rávetülő belek levegőtartalma miatt), úgy a helyzet pontos felmérésében a natív vese és hólyagtáji röntgen, vagy az alacsony dózisú CT vizsgálat segítenek.

A VESEKŐ ÉS A VESEKÖVES ROHAM KEZELÉSE KÜLÖNBÖZIK EGYMÁSTÓL

A roham a vesében felfedezett kő megfelelő kezelésével előzhető meg.  A roham idejére görcsoldó, fájdalomcsillapító kezelést, valamint szükség esetén hányáscsillapító gyógyszert szoktak adni.

Jó, ha tudjuk, hogy a vesekő jelenlétének és a veseköves roham kezelésének más szabályai vannak. Mivel ez utóbbi alatt a vese is veszélyben van, így a páciens fájdalmainak csökkentése mellett fel kell mérni, hogy szükség van-e akut urológiai sebészeti beavatkozásra. Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem jár eredménnyel, vagy a laborokban komoly eltérések mutatkoznak, esetleg a páciens lázas, úgy a vizelet elvezetését haladéktalanul meg kell oldani. Hogyan? Vagy a húgyhólyag és vese közé, a húgyvezetékbe behelyezett belső katéterrel, vagy a bőrön keresztül a vesébe behelyezett katéteren keresztül, szigorúan műtéti körülmények között. Amikor az esetlegesen kialakult gyulladás megszűnt, vagy a páciens panaszmentessé válik, akkor az orvos a kő végleges eltávolítását írja elő.

A vesében diagnosztizált kő kezelését a kő mérete, vesén belüli elhelyezkedése, valamint annak feltételezett összetétele határozza meg. Ezek alapján a kezelőorvos a külső lökéshullám terápia (ESWL), a húgyvezetéken keresztüli( URS), vagy a vesén keresztüli ( PCNL) módszerek közül választhat, így a korábbi, a vese teljes feltárásával járó módszerek ma már elkerülhetőek. Bizonyos kövek esetén a gyógyszeres oldásra is lehetőség van. A végleges kezelési mód minden esetben konzultációt igényel, hiszen a legjobb megoldás a páciens és a kezelőorvos megbeszélése alapján található meg.


A cikk Dr. Nagy Mariannának, a Swiss-Prémium Egészségközpont urológus szakorvosának az együttműködésével készült.