HOGYAN ISMERHETŐ FEL A PETEFÉSZEK CISZTA?

Ebben a hónapban a gyakrabban előforduló nőgyógyászati betegségekkel foglalkozunk majd. Cikksorozatunk első részében a petefészek cisztáról adunk átfogó képet olvasóinknak, ebben pedig Dr. Anga Kis-Balázs, a Swiss Prémium Egészségközpont szülész-nőgyógyász szakorvosa segít nekünk.

Kezdjük mindjárt a legégetőbb, ugyanakkor legalapvetőbb kérdéssel. Mi az a petefészek ciszta? A petefészek ciszta a petefészekből kiinduló, folyadékot tartalmazó jóindulatú daganat. Ne ijedjünk meg a daganat szótól, ebben az esetben nem feltétlenül jelent rosszat ez a kifejezés.

HOGYAN ALAKUL KI?

A petefészek ciszták kialakulásának több oka is lehet. Ha élettani okok vannak a háttérben, akkor a peteéréskor a tüszőérés folyamatában a tüszőrepedés elmarad, a benne lévő folyadék - savó – azonban tovább szaporodik, ennek nyomán pedig létrejönnek a funkcionális ciszták (amelyek a petefészek működésével kapcsolatban alakultak ki), valamint a folliculáris ciszták (amelyek a a nem megrepedt tüszőből vagy a sárgatestből indulnak ki) döntő többsége is. A nők egy része bizony minden hónapban megérzi ezt a bizonyos tüszőérést: amikor a tüsző megreped, és kiürül a benne levő folyadék, akkor ez némi fájdalommal jár.

Normál esetben peteéréskor kiürülnek a tüszők, elfehérednek, majd bezáródnak, hogy aztán a következő peteéréskor elölről kezdődhessen a folyamat. Az úgynevezett PCOS kórkép hátterében is ciszták állnak, de ilyenkor ezek egy összetett kórkép részét képezik.

HONNAN TUDJUK, HOGY CISZTÁNK VAN?

A cisztákat leggyakrabban ultrahang vizsgálat során fedezik fel. Tüneteik lehetnek: alhasi fájdalom, nyomásérzékenység, puffadás, vérzészavarok, hasi diszkomfortérzés, vizelési-székelési panaszok, hastérfogat növekedés. Dr. Anga-Kis Balázs kiemelte, hogy a női szervezet hormonális zavarai szinte minden esetben visszahatnak a petefészekre. Amikor azonban egy nőnek a menstruációs ciklussal is összefüggő panaszai vannak, akkor nem árt az endometriózist is számításba vesszük.

MI AZ AZ ENDOMETRÓZIS?

Ha a méhnyálkahártyán kívül a testben máshol is találhatóak méhnyálkahártya szövetek, akkor ezek elhelyezkedése kóros, hiszen a helyük normál esetben a méh üregében lenne. A problémát, fájdalmat ebben az esetben az okozza, hogy a menstruációs ciklus során ezek a szövetek pontosan ugyanúgy reagálnak, mint a normális helyen levők.

A PETEFÉSZEK CISZTÁK FAJTÁI

A petefészek ciszták eredet, és tartalom szerint is megkülönböztethetők, meghatározásuk attól függ, hogy milyen szövetből indul ki. A ciszták tartalom alapján lehet egy vagy többrekeszek. Míg az egyrekeszes ciszták általában nem kórosak, addig a többrekeszeseknek minden esetben utána kell járni. Ha a cisztákat nagyság szerint csoportosítjuk, akkor az 50 mm-nél nagyobbakra kell odafigyelni, ugyanis ennél a méretnél általában szövettani vizsgálatot rendel el a nőgyógyász. A 20-30 mm-es nagyságúak általában funkcionális ciszták és nem nagyon okoznak panaszt.

Endometriózis okozza az úgynevezett csokoládécisztát: a méhüregből kikerült méhnyálkahártya a ciklus alatt bevérzik, ettől lesz jellegzetes, csokoládéra emlékeztető barna színe. Erről a jelenségről kapta a nevét is.

A szintén jóindulatú dermoid ciszta a petefészek állományában még a magzatfejlődés idején betokozódott rendellenes sejtmaradványokból jön létre. Kialakulásának oka kisebb méhen belüli fejlődési rendellenesség. Ez a típus gyakran különféle szöveti elemeket tartalmaz: például hajszálakat, szőrt, fogat, apró csontokat. Érdekesség, hogy a dermoid ciszta már születéskor jelen van a szervezetben, ám évtizedekig rejtve marad. Tünetei alhasi feszülés, fájdalmas menzesz, kismedencei fájdalmak és rendszertelen menstruáció lehetnek. Ha ilyen cisztánk van, eltávolításához minden esetben műtéti beavatkozásra van szükség.

A JÓINDULATÚ IS LEHET KÉSŐBB ROSSZINDULATÚ?

Dr. Anga-Kis Balázs arra figyelmezteti az olvasókat, hogy minden szövetből kiindulhat rosszindulatú elváltozás, főleg, ha erre a családban genetikai hajlam is van. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha petefészek cisztánk van, akkor rendszeresen ellenőriztessük, változik-e a mérete. Napjainkban a rosszindulatúságot vérből, tumormarkeres vizsgálatokkal is meg lehet állapítani. A CA-125, AFP és HE-4 tumormarkerek jelzik a petefészek megbetegedéseit. Ha ezek az értékek nem emelkedettek, akkor nincs ok aggodalomra.

Jó hír, hogy a terhesség, a szoptatás, tehát tulajdonképpen maga a fogantatás is csökkenti az esélyét a rosszindulatúságnak – az ilyenkor a testünkben folyamatosan jelenlevő női nemi hormonok kifejezetten jót tesznek a szervezetnek.

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont szülész-nőgyógyász szakorvosának - Dr. Anga-Kis Balázs - együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Mi állhat a meddőség hátterében?

A mióma akár kisebb dinnye méretűre is megnőhet

A meddőségi kivizsgálás esszenciális

Nőgyógyászhoz minden nőnek rendszeresen kéne járnia