A MIÓMA AKÁR KISEBB DINNYE MÉRETŰRE IS MEGNŐHET

A nőgyógyászati betegségek sorában gyakoriságát tekintve igen előkelő helyet foglal el a mióma, hiszen a fogamzóképes nők mintegy egyharmadánál okoz tüneteket ez a jóindulatú daganatos elváltozás. Cikksorozatunk második részéből kiderül, hogyan jön létre, mi okozza, és az is, hogy hogyan kezelhető ez a méhizomban kialakult rendellenesség.

MI AZ A MIÓMA?

A mióma a női méh jóindulatú daganata. Jellemzően a középkorú, 35–45 év közötti nők körében gyakori, de a fiatalabb korosztályt is érintheti. Ez utóbbi korcsoportnál az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a miómák a fogantatást is megnehezíthetik. Előfordulásuk természetesen számos dologtól, így az egyéni adottságoktól, az életmódtól, a környezeti hatásoktól, valamint örökletes tényezőktől is függ.

A MIÓMA KIALAKULÁSA, FAJTÁI

A legtöbbször a hormonális egyensúly megbomlása vezet a mióma kialakulásához. Az ösztrogén és a progeszteron aránya felborul, ösztrogéndominancia jön létre, ami miatt az ösztrogén sejtosztódást serkentő hatása fokozottan érvényesül a méhfalon. Ennek eredményeképpen jönnek létre és növekednek a miómák a női szervezetben. Elhelyezkedésüket tekintve többféle típust is megkülönböztetünk belőlük: a leggyakoribb forma a méhtest falában lévő mióma. A legtöbb mióma itt – a méhtest falában – is keletkezik, a méhfalban elfoglalt helyzetük pedig a növekedés irányától függően változik.

A miomagöb nőhet a méhűr felé, bedomborítva a méhnyálkahártyát, egyenletlenné téve a méhűr belfelszínét, ami sajnos megnehezíti a fogantatást. A símaizom szaporulat növekedhet a méh felszíne felé, de a méhet borító hashártya alá is, ezzel téve egyenletlenné méh felszínét. Kiindulhat mióma a méhnyak állományából,vagy a méh oldalfalából is – ezen utóbbiak terjednek a hashártya lemezei közé.

Kevesen tudják, hogy a méhizomdaganatok általában csoportosan fordulnak elő, méretük pedig igen változatos. Van, akinek csak egészen kicsi, néhány centiméteres miómája van, de ha nem veszik időben észre őket, akkor akár kisebb dinnye méretűre is megnövekedhetnek. 

MIKOR MENJÜNK ORVOSHOZ?

A nagyobb méretű miómák az alhasi feszítő érzést mellett komoly hólyagpanaszokat is okozhatnak. Jellemző tünet lehet még a has térfogatának feltűnő növekedése, gyakori vizelés vagy vizeletürítési zavarok, és bizonyos esetekben a székrekedés is.

Ha a menstruáció alatt előforduló alhasi fájdalom, alhasi nyomásérzés a menstruációt követően sem múlik el, valamint hogyha a menzesz alatt az átlagostól erősebb, alvadékos vérzés távozik a szervezetből, mindenképpen érdemes nőgyógyászhoz fordulni. Az erős vérzés következményeként ugyanis könnyedén megjelenhet a vashiányos vérszegénység, ami aztán az életünk több területére is hatással lehet: kisebb fordulatszámon bírjuk csak a napot, álladóan fáradtak vagyunk, nem tudunk eléggé koncentrálni, levertek, depressziósak leszünk.

HOGYAN KEZELHETŐ?

A gyógyszeres kezelés csak folyamatos nőgyógyászati kontroll mellett lehetséges. A kezelés hatására a miomagöb kisebb lesz, az esetlegesen fennálló panaszok mérséklődnek. A gyógyszeres kezelést - hatékonysága miatt - a beavatkozást megelőzően is gyakran alkalmazzák. Ha szerencsénk van, a mióma magától összezsugorodik és eltűnik.  Ha nincs, akkor sem kell kétségbeesni, hiszen napjainkban gyógyszeres kezelés, és többféle műtéti megoldás is létezik a méhizomdaganatok eltüntetésére.

Ami a műtéti lehetőségeket illeti, kezdjük azzal, ami a szervezet számára a legkevésbé megterhelő! A mióma embolizáció során egy másfél milliméteres katéter segítségével a méhet ellátó artériákba olyan apró, fél milliméter átmérőjű mikroszemcséket juttatnak, amelyek a kisartériákat eltömítve megszüntetik a miómák vérellátottságát. Ennek köszönhetően a szövetek elhalnak és a mióma elkezd összezsugorodni. Az esetek nyolcvan százalékában ezzel meg is oldódik a probléma, hiszen innentől kezdve a mini mióma már nem okoz majd panaszokat.

Nagyobb, a szervezetet jobban igénybevevő eljárás a miómák, vagy ritkább esetben a méh eltávolítása. Ezeknek mérlegelése a nőgyógyásznak, illetve a nőgyógyászati műtétet végző szakorvosnak a feladata. A mióma eltávolító műtét típusa minden esetben a mióma méretétől és elhelyezkedésétől függ.

A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont szülész-nőgyógyász szakorvosának – Dr. Kiss Dóra – együttműködésével készült.

TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:

Hogyan kezelhetők a meddőséget okozó szervi elváltozások?
Mi az a PMS?
A meddőségi kivizsgálás esszenciális
Az önvizsgálat életet menthet