Fontos, hogy a sebet hat órán belül ellássa valaki, mert ha ennél később zárják be, akkor bizony megnő az elfertőződés esélye. Ezért van, hogy a későn ellátott sebeket nem szabad teljesen bezárni. Tehát amennyiben nagy, tátongó sebbel találkozunk, ne várjunk a csodára, forduljunk vele időben orvoshoz, hiszen ez a hat órás időablak a legmegfelelőbb arra, hogy a sebet az elfertőződés esélyének növekedése nélkül rendesen összevarrják.

MIT CSINÁLJUNK, HA BAJ VAN?

Szülőként mindig az a legnagyobb kérdés, hogy mikor kell orvoshoz fordulni egy-egy sérüléssel. Ha bizonytalanok vagyunk, gondoljunk vissza a saját gyerekkorunkra, arra, hogy akkor milyen sebeink voltak, és hogy mit csináltak abban a helyzetben a szüleink. Ezekből a tapasztalatokból talán következtethetünk a jelenlegi sérülés lefolyására is. Ha azonban valaki úgy nő fel, hogy sosem volt sebe, akkor bármilyen banális is a sérülés, sokkal súlyosabbnak fogja megítélni, és mindenképpen orvoshoz fordul majd vele. Ezzel sincs semmi baj, inkább lássa el a sebet egy szakember, minthogy később elfertőződjön és begyulladjon.

Az enyhe, otthon ellátható sebek, horzsolások, felületes hámsérülések esetén is javasolt a korai fertőtlenítés. Mivel? Sebfertőtlenítő szerekkel (például Betadine oldat, vagy Octenisept). Ezen kívül mindenképpen érdemes az első napokban ragtapasszal befedni a sebet. Olyan sebeknél, amelyeknél a két sebszél eltávolodik egymástól (nagyobb sebek, mély sebek) érdemes lehet a sebszéleket egyeztetni. Erre ma már adott esetben többféle lehetőség is van: nemcsak a varrás, hanem bizonyos esetekben a ragasztás is megfelel a célnak. Ha kétségünk van a gyógyulást, ellátást illetően, vagy harapott sebbel állunk szemben, ami alaphelyzetben is fertőzöttnek tekintendő, menjünk orvoshoz! Nagyobb égési sérülés esetén is javasolt az orvosi ellátás. Ne aggódjunk, minden seb meggyógyul előbb vagy utóbb. Általánosságban azonban elmondható, hogy az első sebellátás késlekedésével valamivel roszabb esztétikai eredmény várható.

SEBTÍPUSOK

A kiváltó tényező szerint a sebek lehetnek: mechanikus, termikus és kémiai sebek.

A mechanikus erőbehatásra keletkező sebeket többféleképpen csoportosítják: horzsolt, metszett, vágott, zúzott, tépett, szúrt, lőtt, harapott.

ELŐZZÜK MEG AZ ELFERTŐZŐDÉST!

Olykor az egészen kis sérülések is elfertőződhetnek. Az elfertőződés jele a seb környékének gyulladása: bőrpír, duzzanat, nyomásérzékenység, fájdalom, vagy ha belőle nedv, esetleg genny ürül. Mindez megelőzhető a korai, majd rendszeres fertőtlenítéssel, tisztántartással, befedéssel.

Éles szélű, metszett, vagy vágott sebeknél, ha a sebzárás (varrás, sebösszehúzás) időben történik, akkor minimális hegképződés mellett elsődleges sebgyógyulásra számíthatunk. A két sebszél között ilyenkor vékony hegszövet alakul ki. Amennyiben nem látják el időben (vagy egyáltalán) a sérülést, a tátongó sebet úgynevezett sarjszövet tölti ki, ezt nevezzük másodlagos sebgyógyulásnak. Ez a folyamat elhúzódóbb és nagyobb, csúnyább hegképződéssel jár.

MIT TEHETÜNK A GYÓGYULÁS ÉRDEKÉBEN?

Tetszik vagy sem, sajnos minden sebnek marad nyoma; kisebb, nagyobb, alig észrevehető, vagy túlburjánzó (hipertrófikus). Egy sérüléssel szerzett seb akkor gyógyul a legszebben, ha korán és alaposan ki lett tisztítva, és a sebszélek minél tökéletesebben lettek illesztve a fenti három módszer egyikével (varrás, ragasztás, összehúzás). 2-3 héttel a gyógyulást követően  a seb helyén heg keletkezik, ami még hónapokig aktív marad, változik. Ebben az időszakban használjunk hegkezelő krémeket, ezzel is csökkentve az esélyt a kóros hegképződésre!

Arról, hogy melyik seb gyógyul gyorsabban, megoszlanak a vélemények. Például hiába gondoljuk az ellenkezőjét, nem száz százalék, hogy a varrott seb lassabban gyógyul. Ez is inkább az elhelyezkedéstől és a seb méretétől függ. Ha pedig egy operációnál történő behatolás sebét nézzük, az gyógyul talán a leggyorsabban és legszebben, hiszen steril (baktériummentes) körülmények között ejtett metszésről van szó.

A cikk Dr. Petrovics András együttműködésével készült.