A törések mellett természetesen ennél a testrésznél is előfordulhat húzódás vagy rándulás, sőt, nagy ritkán még az is megesik, hogy kificamodik a könyök.

MI FÁN TEREM A KÖNYÖK?

A könyök egy bonyolult ízület. Három csont alkotja: a felkarcsont áll szemben a két alkarcsonttal (orsócsont és singcsont). Az ízület úgynevezett forgó-csukló mozgást végez, melynek köszönhetően a könyökünket hajlítani és nyújtani tudjuk, de az alkarunk forgó mozgása is ennek az ízületnek az épségétől függ. Az alkar izmai a felkarcsont végén kétoldalt található csontnyúlványokról erednek. Felnőttkorban például ezeknek az izmoknak a megerőltetése okozza teniszkönyököt vagy golfkönyököt.

KISISKOLÁSKORBAN KÖNNYEN ELTÖRIK

Gyermekkorban a könyöktáji törések gyakoriságának csúcspontja 7-10 éves korra tehető. A 7 évnél fiatalabb és a 10 évnél idősebb gyerekeknél a törések előfordulása csökkenő tendenciát mutat. Általánosságban elmondható, hogy a fiúk gyakrabban sérülnek gyerekkorban, mely a mozgékonyságukkal, sportokban való aktívabb részvételükkel függ össze. Könyöktáji töréseket is a fiúk szenvednek el gyakrabban, de azért azt nem árt megjegyezni, hogy ez a különbség nem számottevő.

A törések száma az óvodáskor végétől, kisiskoláskor elejétől kezdve jelentősen megnő. Ilyenkor a leggyakoribb, műtétet igénylő törés a felkarcsont végének haránttörése. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a gyerekek egyre aktívabbak lesznek, a könyök viszont még nem elég érett. A csontosodás befejeződésének köszönhetően nagyjából kamaszkorra válik a könyök arányaiban sokkal erősebbé, ezért ilyenkor csökken a töréssel végződő könyökbalesetek száma.

Mikor van szükség szakember segítségére? Ha a gyermekünk nagyot esett és a könyöke kifejezetten duzzadt, fájdalmas, esetleg deformált, akkor irány a kórház! Amíg nem jutunk el az orvoshoz, addig a könyökét rögzítsük egy kendővel, vagy sínnel. Fontos, hogy az első vizsgálatig ne adjunk neki enni és inni, mert az jelentősen megnöveli az altathatóság idejét és eltolja az esetlegesen szükséges műtét kezdetét!

KEZELÉS: 3 HÉT GIPSZBEN

A könyöktörés szinte mindig duzzanattal, fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal jár. Diagnosztizálásában a fizikális vizsgálaton túl elengedhetetlen a két irányú röntgenfelvétel.

Hogy melyek a leggyakoribb töréstípusok? Az orvosok elsősorban az orsócsont fejecsének és a felkarcsont végének haránttörésével találkoznak, de a könyöktáji csontnyúlványok szakításos törései sem ritkák. Fájdalmasabb a törés, ha egyszerre több csont is sérül, mint például a könyöktáji alkartörés esetében.  Mivel a felkarcsont végének haránttörése (az úgynevezett supracondylaris humerus törés) az éretlen csont sajátossága, ezért ez a sérülés kifejezetten gyermekkorban fordul elő.

Mint a legtöbb törés esetében, a könyöktáji töréseknél is a konzervatív kezelés a gyakoribb. Ez gyermekkorban legtöbbször 3 hétig tartó, vállig érő gipszrögzítést jelent. Könyöktáji törések műtétje után is 3-4 hétig van gipszben a kis páciens. Műtéti ellátásra csak akkor van szükség, ha a csont elmozdult, ebben az esetben először helyreteszik, majd rögzítik a kérdéses részt.

A cikk Dr. Petrovics András együttműködésével készült.