GYERMEKKORI VÉDŐOLTÁSOK: NEM KÖTELEZŐ, DE MELEGEN AJÁNLOTT
Ki tudja, mik a nem kötelező, de ajánlott gyermekkori oltások? Miért fontos képben lenni azzal, hogy milyen betegségek ellen védenek? Milyen korban kell beadni őket? Védőoltásokról szóló cikksorozatunk utolsó részéhez érkeztünk.
A nem kötelező, hanem csak ajánlott oltások ugyan nem szerepelnek a mindenki számára egyformán elérhető, ingyenes oltások között, de háziorvosi javaslatra vagy a szülő kérésére a gyermekorvos felírja, és természetesen be is adja ezeket a gyereknek.
Az, hogy milyen védőoltás kerül az ajánlott védőoltások listájára, sok mindentől függ. A védőoltások forgalomba kerülésére a végső engedélyt az EU-ban az Európai Gyógyszerügynökség és más hatóságok, szabályozó szervek, az USA-ban pedig az amerikai Center for Disease Control (Járványügyi Központ) adja meg.
MENINGOCOCCUS OKOZTA AGYHÁRTYAGYULLADÁS ELLENI OLTÁSOK
A baktérium cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. A fertőzés néhány napos lappangás után okoz tüneteket,
magas lázzal, fejfájással, hányással, nagyon rossz közérzettel kezdődik, jellemző a fénykerülés, tarkómerevség, eszméletvesztés.
Vérmérgezés esetén a bőrön testszerte bevérzések jelennek meg. A rohamos állapotromlás miatt nem ritka a súlyos, maradandó károsodás, vagy a halálos szövődmények kialakulása.
A baktérium bárkit megbetegíthet, de a jellemzően érintett korosztályba a csecsemők, az 1-3 éves kisgyermekek, valamint a fiatal felnőttek tartoznak. A fertőzés terjedése a zárt közösségekben gyorsabb, ezért is kiemelt jelentőségű a kollégiumban élő serdülők, fiatal felnőttek oltása. A veszélyeztetettek körébe tartoznak még az immunhiánnyal élők, illetve az egészségügyben dolgozók.
MENINGOCOCCUS B ÉS C
Mivel a Meningococcus fertőzés egyik legveszélyeztetettebb csoportja a csecsemők, ezért kiemelten fontos az oltások mielőbbi beadása. A Meningococcus C- és B- típusa elleni védőoltás már 2 hónapos kortól adható, célszerű a kötelező oltásokkal egyidőben elkezdeni az oltási sorozatot. Az oltási séma, vagyis, hogy hány oltás szükséges a védettséghez és azokat milyen időközökkel szükséges beadni, az életkortól függően változik.
Javasolt a 2-3 hónapos korban beadott első oltás, utána 2 hónap múlva szükséges az első ismétlés, majd egy éves kor körül újabb oltás következik. Serdülőkorban emlékeztető oltás adása szükséges.
A Meningococcus C elleni oltóanyagok egyike (Neisvac-C) 2 éves korig, vény ellenében 300 forintos dobozárért szerezhető be a patikákban. Azonban a B-típus elleni oltóanyag jelenleg 30-40 ezer forintba kerül, vagyis egy teljes oltási sorozatra körülbelül 100 ezer forintot kell szánni gyerekenként.
INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS
Az influenza elleni védőoltásról minden évben sok szó esik. A szakemberek egyértelmű véleménye, hogy az oltás minden évben mindenki számára ajánlott. Az oltást azért szükséges évről évre ismételni, mert a vírus nagyon változékony, így az előző évben kapott oltás vagy lezajlott betegség nem jelent védelmet a következő évben megjelenő vírussal szemben. Az oltóanyag összetételét évről-évre a WHO határozza meg az előző évi járványban izolált vírusok adatai alapján.
A vírus okozta betegséget mindannyian ismerjük, a fertőzés szövődménymentes esetben is egy hétig tart,
általában, magas lázzal, torok- és fejfájással, végtag- és izületi fájdalmakkal, rossz közérzettel, gyengeséggel jár.
Az igazi veszélyt azonban az olyan szövődmények jelentik, mint az akár életet is veszélyeztető tüdőgyulladás.
Az oltást ősszel, még a szezon kezdete előtt érdemes beadni, mert a védettség kialakulásához néhány hétre van szükség. Hazánkban kétféle oltóanyag van forgalomban, az egyik inaktivált vírust tartalmaz, a másik pedig a vírus bizonyos részleteit, ez az úgynevezett splitvakcina (Vaxigrip).
Az oltás fél éves kortól adható. Kiemelten fontos időskorban, krónikus betegséggel élőknek, rendszeresen közösségbe járóknak, az egészségügyben dolgozóknak, illetve a fél évesnél fiatalabb csecsemők családtagjainak.
ROTAVÍRUS ELLENI OLTÁSOK
a láz, hányás, hasmenés.
A kockázatot a fokozott folyadékveszteség, valamint a hányás miatt nem elegendő folyadékpótlás miatt kialakuló kiszáradás jelenti, ami csecsemők és kisdedek esetében különösen, de a későbbi életkorban is olyan szintet érhet el, hogy kórházi kezelésre lehet szükség.
Fontos tudni, hogy a Rotavírus elleni oltást csak csecsemőknek lehet beadni. A vírusnak egyébként sokféle típusa van, ezért ismételten megfertőződhetünk vele. Létezik ugyan ellene védőoltás, de ez sem ad védelmet az összes típus ellen.
Az oltás nem injekció, hanem szájon át beadandó folyadék. A Rotavírus ellen kétféle oltóanyag létezik (Rotarix, Rotateq). A védettséget az oltóanyagtól függően 2, illetve 3 oltás adásával lehet elérni, az oltások között kb. 4 hétnek kell eltelnie. Fontos, hogy az utolsó oltást 20, illetve 24 hetes korig kell megkapniuk a csecsemőknek, később ugyanis megnő a kockázata az oltás kapcsán kialakuló bélösszecsúszásnak.
KULLANCSENCEPHALITIS ELLENI VÉDŐOLTÁS
A kullancsok által terjesztett fertőzések közül ez az oltás a kullancsencephalitis vírus okozta agyvelőgyulladás ellen véd. A vírust a fertőzött kullancs csípésével kaphatjuk el.
A betegség gyakran súlyos lefolyású, halált is okozhat, sokszor pedig maradandó agyi károsodás alakul ki.
A kullancsencephalitis vírusfertőzés ellen kétféle oltóanyag érhető el (FSME- Immun, Encepur), mindkettőből más-más készítmény van a gyermekek (Junior) és a felnőttek számára. Az alapimmunizálás 3 oltás beadását jelenti az első évben, utána 3-5 évente szükséges emlékeztető oltások adása a védettség folyamatos fenntartásához.
Az oltás 4-5 éves kortól mindenki számára javasolt, de érdemes megjegyezni, hogy a szintén kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nem ad védelmet.
Forrás: wikipedia.hu
A cikk a Bethesda Gyermekkórház gyermekgyógyásza, Dr. Zilahy Mónika együttműködésével készült.
TOVÁBBI CIKKEK A TÉMÁBAN:
Védőoltás: szükséges vagy szükségtelen?
A védőoltás az emberiség nagy vívmánya
A gyermekkori védőoltások meghatározóak
Már a bárányhimlő elleni oltás is kötelező