Ha tehetjük, kérjük el a gazda címét, telefonszámát, és a kutya oltási kiskönyvét is, mert ezekre később még szükség lehet.

A HARAPOTT SEB KÖTÉSCSERÉT IGÉNYEL

A sebet a legtöbb esetben érdemes megmutatni az orvosnak, aki amellett, hogy ellátja a sérülést, később a folyamatos kötéscserét is elvégzi majd.

Kutyaharapás esetén alapvető az alapos sebfertőtlentés és a drenálás. A sebeket nyitva kezelik, mivel a legalaposabb sebtisztítás ellenére is számolni kell a seb elfertőződésével, gyulladásával. Bizonyos területeken, mint például az arcon, amennyire csak lehetséges, bezárják a sebet, de itt is fontos a kivezető drének rendszeres átmosása, hosszas utókezelése. Bizonyos esetekben antibiotikum szedésére is szükség lehet.

Egészen felületes hámsérüléseknél az is elég lehet, ha néhányszor lefertőtlenítjük a kérdéses bőrfelületet. A seb, horzsolás környezete pár napig még piros és kissé érzékeny marad. A mélyebb harapott sebek torzító heggel gyógyulnak.

HONNAN TUDJUK, HOGY A KUTYA VESZETT-E?

A veszettséget egy Rabies Lyssa nevű vírus okozza, amely az idegrendszert támadja meg. Terjesztői a vadon élő melegvérű állatok, például a rókák és a farkasok. A veszett állat is megbetegszik és elpusztul a betegségben, de előtte főként harapásával terjesztheti a betegséget. Megharapja a kutyát, az megharapja az embert, és kész a baj. A veszettség kutyák esetében körülbelül egy hét alatt az állat halához vezet. Milyen tünetei lehetnek a veszettségnek? A betegség elején a kutya megváltozik, visszahúzódóbb, csendesebb lesz, de simogatásra vagy közeledésre hirtelen odakaphat, haraphat.

MI A HELYZET AZ EMBERREL?

Emberek esetében veszettséggel történő megfertőződésnél a lappangási idő legalább két hét. Ezalatt tünetek sem jelentkeznek, így a fertőzésnek ekkor még nincs jele. Amennyiben a beteg a kezdeti lappangási időszakban nem kapja meg a vakcinát, a veszettség okozta idegrendszeri betegség sajnos még ma is halállal végződik. A tünetek megjelenésekor – lehangoltság, gyengeség, nyugtalanság, görcsrohamok, nyelési nehezítettség, megnövekedett nyáltermelés, testszerte bénulások – tehát már alig van remény a gyógyulásra.

Hogy miért nem oltanak be mindenkit veszettség elleni védőoltással kutyaharapás esetén? Ennek két oka is van. Egyrészt a kutyák veszettség elleni oltása kötelező, másrészt sok esetben (még ha nincs is beoltva az állat), tudják, hogy ki az állat tulajdonosa, így a területileg illetékes állatorvos meg tudja figyelni. A kutyán mindig hamarabb jelentkeznek a veszettség tünetei, mint az emberen, így gyanú esetén be lehet oltani azt, akit megharapott.

MILYEN BETEGSÉG TERJEDHET MÉG KUTYAHARAPÁSSAL?

Súlyos kutyaharapás esetén a tetanusz nevű betegségre is gondolni kell, de – mivel a tetanusz ellen kötelező az oltás – gyermekkorban ez elég ritka. Nagyon fontos szempont a seb mélysége, mert a kutya nyálával együtt sok más fertőző baktérium is a sebbe juthat, ami miatt a sérülés könnyen elfertőződik.

A cikk Dr. Petrovics András együttműködésével készült.