A gyermekkori védőoltások meghatározóak

A GYERMEKKORI VÉDŐOLTÁSOK MEGHATÁROZÓAK

Szülőként mindannyian tapasztaljuk, hogy közösségbe kerülés után a gyerekeink eleinte gyakrabban betegszenek meg. Látjuk, hogy milyen gyorsan tud terjedni egy-egy fertőzés a bölcsiben, oviban, iskolában. Gondoljunk csak az őszi-téli légúti betegségekre vagy a nem ritka hányós-hasmenős vírusfertőzésekre. A közösségben könnyen járványt okozó fertőzések miatt nagyon fontos, hogy a védőoltással megelőzhető betegségek ellen lehetőség szerint minden gyerek oltva legyen, mielőtt közösségbe kerül.

A védőoltások beadását célszerű úgy időzíteni, hogy az egyén védetté váljon, mielőtt megnő az esélye az adott kórokozóval való találkozásra.

VÉDŐOLTÁSOK, KAMPÁNYOLTÁSOK

A kötelező védőoltások rendjét Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ évente megjelenő módszertani levele határozza meg. A kötelező védőoltások előírt ütemezését az úgynevezett oltási naptár tartalmazza. A kötelező oltások beadása a gyermek háziorvosának, később az iskolaorvosnak a feladata. 6 éves, tehát nagyjából iskoláskorig a szülőnek kell figyelnie arra, hogy a szükséges oltásokat a gyermeke folyamatosan megkapja.

Természetesen a háziorvosok és a védőnők is figyelnek arra, hogy minden gyermek oltva legyen és figyelmeztetik a feledékeny szülőket az esedékes oltásokra.

Iskoláskorban úgynevezett „kampányoltások” vannak. Ez tulajdonképpen csak annyit jelent, hogy egy időben, egyszerre oltják be a gyerekeket, így biztosítva számukra a megfelelő védettséget. 6. és 7. osztályban az iskolaorvos adja be az oltási naptár szerint aktuálisan szükséges oltásokat.

KÖTELEZŐ VAGY AJÁNLOTT?

Az adott ország járványügyi és egészségügyi helyzete, illetve más országok tapasztalatai alapján határozzák meg a szakemberek, hogy az elérhető védőoltások közül melyek kerüljenek be a kötelező oltási sorba. A magyar oltási naptárban például legutóbb 2019 szeptemberében történt változás, ugyanis ekkor vezették be hazánkban kötelezőként a bárányhimlő (varicella) elleni oltást. Az oltás bevezetését a nagyszámú hazai megbetegedés, valamint a fertőzés potenciálisan súlyos szövődményei indokolták. Az ajánlott védőoltásokat a háziorvosok javaslatára, illetve a szülők kérésére kapják meg a gyerekek, ám ilyenkor az oltást a szülőknek kell megvásárolniuk a patikában.

Magyarországon a jelenleg érvényes oltási naptár szerint

a tuberkulózis (BCG oltás), a torokgyík (diphteria), a szamárköhögés (pertussis), a tetanusz, a járványos gyermekbénulás (poliovírus), a Haemophilus influenzae B típusa, a pneumococcus 13-féle típusa, a bárányhimlő (varicella), a kanyaró (morbilli), a mumpsz, a rózsahimlő (rubeola), valamint a hepatitis B és a human papillomavírus

ellen kapnak a gyerekek védőoltást.

GYERMEKKORI VÉDŐOLTÁSOK

BCG-OLTÁS

A mycobacterium tuberculosis okozta gümőkór, közismert nevén TBC nevű betegség elleni oltás. Élő, legyengített kórokozókat tartalmaz. Az oltást újszülöttkorban, még a szülészeti intézményben kapják meg a gyerekek a hazaadás előtt. Az oltóanyagot speciális technikával a bal ferkar bőrébe juttatva kell beadni. Ez azért fontos, mert a védőoltások többségét egyébként általában az izomba fecskendezik be. Az oltás helyén kb. 4-6 hét múlva megjelenik egy kis piros göb, ami később pattanásszerűen előemelkedhet és kifakadhat, gennyes váladékot ürítve magából. De ne aggódjunk, ilyenkor nem nagyon van szükség orvosi beavatkozásra, ám a nagyobb duzzanatokat ajánlott megmutatni a védőnőnek! Ritkán sebészi beavatkozásra is szükség lehet.

Az oltás a csecsemőket, gyermekeket védi a tbc miliaris, vagyis egész testre kiterjedő formájától és a mycobacterium okozta gennyes agyhártyagyulladástól. A TBC krónikus, vagyis elhúzódó formában zajló fertőző betegség, ami cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, de a fertőzött állat tejének fogyasztásával is elkaphatjuk.

A szervezetünkbe került kórokozó egészséges immunrendszerű egyén esetében általában megáll a nyirokcsomók szintjén, de ha szervezetünk legyengül (betegség esetén vagy idősebb korban), akkor a kórokozó az egész szervezetben elterjedve súlyos, akár halálos fertőzést is okozhat.

Jellegzetes tünetek, szokványos antibiotikus kezelés mellett nem gyógyuló betegség esetén ma is gondolnunk kell tuberculosis lehetőségére. A fertőzöttekre hosszas, speciális antibiotikus kezelés vár.

A DPTa, AZ IPV ÉS A Hib

A DPTa, IPV és Hib-oltást egy kombinált oltóanyag (Pentaxim) formájában kapják a gyerekek, vagyis ez az egy oltás összesen 5-féle fertőzés (diphteria, pertussis, tetanusz, gyermekbénulás, Haemophilus influenzae B) ellen nyújt védelmet. Az oltást követően hőemelkedés, enyhe bőrpír, helyi érzékenység, duzzanat kialakulhat.

DIPHTÉRIA VAGY TOROKGYÍK

A corynebacterium diphtheriae okozta fertőzés, ismert nevén a torokgyík nevű betegség ellen véd. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed és jellegzetes légúti betegséget okoz.

Általában néhány nappal a fertőzést követően alakul ki az úgynevezett álhártyás gyulladás, vagyis a torokban, gégében fehéres-szürkés lepedékképződés jelenik meg.

Mivel a légutak érintettek, a lepedék – a megfelelő és időben érkező orvosi beavatkozás hiányában – fulladást okozhat. A baktérium bizonyos esetekben toxint is termel, ez felelős a fertőzés súlyos szövődményeiért: szívizomgyulladás, ideggyulladás. Előbbi szívelégtelenséghez, utóbbi bénulásokhoz vezet. A betegség elleni védettséghez egy olyan oltóanyagot használunk, ami a baktérium toxinját átalakított formában tartalmazza. Ezt toxoidnak nevezzük, ami nem okoz betegséget, de a szükséges immunitás kialakul.

Az alapimmunizálás 3 oltásból áll, ezeket 2, 3 és 4 hónapos korban adják be a gyerekeknek. 18 hónapos, valamint 6 és 11 éves korban szükséges az emlékeztető oltások beadása.

PERTUSSIS VAGY SZAMÁRKÖHÖGÉS

A bordetella pertussis nevű baktérium okozta betegség ellen véd. A jelenleg használt oltóanyag nem a teljes kórokozót tartalmazza, hanem csak a kórokozó bizonyos részleteit - ez az úgynevezett acellularis vakcina-, amelyek az immunmemória és ezáltal a védettség kialakítására képesek. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll, ezeket 2, 3 és 4 hónapos korban adjuk. 18 hónapos, valamint 6 és 11 éves korban szükséges az emlékeztető oltások beadása.

A szamárköhögésre jellemző a rohamokban jelentkező, szamárordításra emlékeztető, kínzó köhögés, ami gyakran hányással végződik. A tünetek elhúzódóak, a betegség hosszú hetekig tarthat.

A fertőzést a szövődményei teszik igazán veszélyessé, ami a fiatal, még nem oltott csecsemőket fenyegeti elsősorban. Körükben nem ritka a köhögési rohamok kapcsán fellépő légzáskimaradás, légzésleállás, a súlyos tüdőgyulladás vagy idegrendszeri érintettség esetén epilepsziás rohamok kialakulása.

A kötelező oltás bevezetése jelentősen lecsökkentette a betegség előfordulását, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a kórokozó jelen van környezetünkben. A helyzet az, hogy a csecsemőkorban szerzett védettség serdülőkortól fokozatosan gyengül, így ha nem kapunk emlékeztető oltást, akkor ismét fogékonnyá válhatunk. Az igaz, hogy felnőttkorban már nem jelent halálos veszélyt a fertőzött számára a szamárköhögés, de a még nem oltott újszülöttek, fiatal csecsemők is elkaphatják a betegséget, ami számukra súlyos következményekkel járhat.

TETANUSZ

A clostridium tetani nevű kórokozó okozta betegség ellen nyújt védelmet. A betegség elleni védettséghez egy olyan oltóanyagot használunk, ami a baktérium toxinját átalakított formában tartalmazza. Ezt toxoidnak nevezzük, ami nem okoz betegséget, de a szükséges immunitás kialakul. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll, ezeket 2, 3 és 4 hónapos korban adjuk. 18 hónapos, valamint 6 és 11 éves korban szükséges az emlékeztető oltások beadása.

Olyan sérülés esetén, ahol a tetanusz fertőzés kockázata felmerül, a sebellátás mellett gondolnunk kell az esetleg szükségessé váló védőoltás beadására is! A védőoltásokról szóló, évente frissülő módszertani levél pontosan tartalmazza az ilyen esetekben szükséges teendőket.

A kórokozó általában földdel szennyezett sebeken keresztül jut a szervezetünkbe.

A kórokozó a sebbe jutva szaporodni kezd és jellegzetes méreganyagot, toxint termel. Ez felelős a súlyos, többnyire halálos betegség, a merevgörcs kialakulásáért. A baktérium által termelt toxin hatására az izmok összehúzódnak, de az összehúzódás nem tud oldódni, megszűnni, hanem extrém mértéket ölt.

A merevgörcs felülről lefelé haladva érinti a test izmait. Erős fájdalommal jár és a légzőizmokat elérve fulladást okoz. A védőoltás kiterjedt alkalmazása, a megfelelő átoltottság hatására szerencsére ma már csak elvétve fordul elő hazánkban tetanusz-fertőzés. Az időben érkező, megfelelő orvosi ellátás és az elérhető gyógyszeres és toxin-ellenes kezelés mellett a betegség okozta halálozás jelentősen csökkent.

IPV

Az oltás inaktivált, elölt poliovírust tartalmazó oltóanyag – a járványos gyermekbénulás ellen nyújt védelmet. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll, ezeket 2, 3 és 4 hónapos korban adjuk. 18 hónapos, valamint 6 éves korban szükséges az emlékeztető oltások beadása.

A betegségért a már korábban említett poliovírus a felelős. A fertőzés általában széklettel szennyezett tárgyak, élelmiszer útján, esetleg cseppfertőzéssel terjed. Magyarországon az 1950-es években a kisgyermekek körében komoly járványokat okozott a betegség, ráadásul súlyos, maradandó károsodásokkal vagy halállal végződött.

A vírusfertőzés légúti hurutos, vagy hányás-hasmenéses betegség tüneteivel kezdődik, amit izomfájdalom, izomgyengeség, majd bénulás követ.

Ha a bénulás a légzőizmokat is érinti, akkor a beteg élete végéig lélegeztetésre szorul (a modern lélegeztetőgépek használatát megelőzően a múlt században a vastüdő nevű készülékkel kezelték a légzésbénult betegeket). Mivel a vírus ellen nincs hatékony kezelés, egyetlen eszközünk ma is a védőoltás a betegség következményeinek elkerülésére. A szigorú oltási fegyelem eredményeként 2002-ben Európát a WHO poliomentesnek nyilvánította. A cél az, hogy a feketehimlőhöz hasonlóan a járványos gyermekbénulás is eltűnjön a bolygónkról, ehhez a védőoltások kiterjesztett, következményes alkalmazása szükséges.

HIB

Haemophilus influenzae b típusa elleni védőoltás. A baktériumnak hatféle típusa (a-tól f-ig) ismert. A leggyakoribb a b típus, ami ennek a betegségnek a kialakulásáért felel. A kórokozó a légutakból cseppfertőzéssel terjed.

Az alapimmunizálás 3 oltásból áll, ezeket 2, 3 és 4 hónapos korban adjuk. 18 hónapos korban szükséges emlékeztető oltás beadása. Magyarországon 1999-ben vezették be kötelezőként a Hib elleni védőoltást. Ezt megelőzően

a fogékony életkorban, vagyis 5 éves kor alatt a tüdőgyulladások, gennyes agyhártyagyulladások, vérmérgezések (sepsis) egyik vezető kórokozója volt.

A Hib-et okozó baktériumnak a nevéhez fűződik az epiglottitis nevű betegség is, ami a gégefedő gyulladását jelenti. A betegség a légutak elzárásával gyors lefolyású, súlyos légzési nehezítettséggel járt, az érintett gyerekek sokszor igényeltek életmentő beavatkozást.

A kórokozó folyamatosan jelen van a környezetünkben, sok esetben a torokflóra része. Többnyire tünetmentesen hordozzuk, nem okoz betegséget, emellett a védőoltás bevezetése óta a tünetmentes hordozás is jelentősen csökkent. Csak a fogékony, még nem oltott csecsemők és az idősebbek, vagy a károsodott immunrendszerrel élők esetében jelent fenyegetést.

A kötelező gyermekkori oltásokkal foglalkozó cikk folytatását itt találja.