AZ AGYSÉRÜLÉS NEM MINDIG JÁR SÚLYOS TÜNETEKKEL
Gyermekkorban és időskorban elég gyakoriak a fejsérülések. A gyerekek folyamatosan mozognak, nagyobb esélyük van rosszul esni, az idős emberek pedig elesettebbek, mozgásuk bizonytalan, ami ebben a téli időszakban, a jeges, csúszós utakon nagyobb eséllyel végződik balesettel.
Az agysérülés lehet agyrázkódás, agyzúzódás és koponyaűri bevérzés is.
AGYRÁZKÓDÁS VAGY AGYZÚZÓDÁS?
Az agyzúzódás súlyosabb, de ritkábban fordul elő, mint az agyrázkódás. Ilyenkor az agyat a koponyát ért ütés hatására valódi sérülés éri. A agyrázkódásra hajazó tünetek súlyosabbak, tovább tartanak és úgynevezett neurológiai góctünet (görcsrohamok, végtagi érzés-, mozgáskiesés, szemmozgási zavarok, kettőslátás) is jelentkezhet, ami egy bizonyos agyi régió sérülésére utal. Bár - különösen gyermekkorban - az agyzúzódás is képes regenerálódni, bizonyos mértékű eltérések a gyógyulást követően is megmaradhatnak. A legsúlyosabb koponyasérülés során a megsérült agyi erek koponyaűri vérzést okoznak, ami különösen veszélyes lehet, mert a folyamatosan növekvő vérömleny miatt az agynak egyre kisebb helyen kell elférnie a koponyában, ez pedig életveszélyes állapotot okoz.
MI UTALHAT KOPONYASÉRÜLÉSRE?
A DIAGNÓZISHOZ VEZETŐ ÚT
A fizikális és neurológiai vizsgálat szerepe nagyon fontos. Ezt követi a koponya rtg felvétel, amely a koponyaboltozat vonalas töréseit is jól mutatja. Belső vérzés alapos gyanúja esetén az orvos koponya CT-t vagy MR vizsgálatot ír elő.
Nagyon fontos, hogy ilyen sérülés elszenvedése esetén a gyerek hónapokig semmit sem sportolhat, többek között azért, hogy amennyire lehetséges, csökkentsük a fejsérülések kockázatát. Agyrázkódást követően is szigorúan be kell tartani a két-három hét sportmentességet, ugyanis a nem kellően kipihent betegség később például krónikus fejfájás képében is visszatérhet.
A cikk Dr. Petrovics András együttműködésével készült.