A PARKINSON-KÓR VALÓBAN HALÁLOS BETEGSÉG?

Az idegrendszeri betegségekkel kapcsolatban általában sok kérdés merül fel. Sokan például nem tudják, mit jelent pontosan, ha valaki Alzheimer-kórban vagy Parkinson betegségben szenved, ahogy azt sem, hogy milyen az élete annak, akinek demenciája van vagy Sclerosis Multiplex-szel küzd. Rengeteg tévhit kering a köztudatban, ezekből válogattunk.

#1

TÉVHIT: A Parkinson betegség csak mozgászavarral járó tüneteket okoz.


TÉNY

A Parkinson betegség elsősorban a motoros rendszert érinti, leggyakoribb tünetei a remegés, a végtagok merevsége és a mozgás lelassulása.

MAGYARÁZAT

Mivel a remegés szembeötlő, könnyen észrevehető tünet, gyakran azonosítják a Parkinson-kórral. Valójában a Parkinson betegek egy részénél soha nem alakul ki remegés, akiknél pedig megfigyelhető a tünet, azok egy részénél csak a betegség későbbi szakaszában jelenik meg. A Parkinson betegségnek számos olyan tünete is lehet, aminek nincs köze a mozgáshoz. A nem-motoros tünetek gyakoriak, és sokszor erősebben korlátozzák a mindennapi életvitelt, mint a szembetűnő mozgásnehezítettség.  Ilyen tünet lehet a szaglászavar, az alvászavar, a székrekedés, a vizeletürítési zavar,  a verítékezés, a szexuális zavar, a fáradékonyság, a végtagfájdalmak és a szédülés. Gyakoriak a gondolkodási zavarok, a szorongás és a depresszió. Jó tudni, hogy a nem-motoros tünetek többsége is eredményesen kezelhető.

#2

TÉVHIT: A Parkinson-kór halálos betegség.


TÉNY

Bár a Parkinson betegség diagnózisa valóban lesújtó, korántsem egyenlő az azonnali halálos ítélettel.

MAGYARÁZAT

Ez az idegrendszeri betegség – ellentétben a szívinfarktussal és a stroke-kal –, nem vezet azonnali halálhoz. A megfelelően végzett kezelés és az aktív életvitel sokat segíthet az életminőség fenntartásában. Ami veszélyt jelenthet, az a betegség előrehaladtával kialakuló egyensúlyzavar és ennek következtében a gyakori elesés. Ezért is nagyon fontos a rendszeres torna és mozgás, a fizikai aktivitás megőrzése.

A Parkinson-kórban szenvedő betegeknél komoly problémát okozhatnak a későn felfedezett fertőző betegségek is. Minden tünetet nem lehet a Parkinson betegség számlájára írni, így például lázat sem okoz. Láz esetén tehát késlekedés nélkül fel kell deríteni és kezelni kell annak okát.

#3

TÉVHIT: A Sclerosis Multiplexben (SM) szenvedő nőknél veszélyes lehet a terhesség.

TÉNY

Klinikai vizsgálatok alapján SM–beteg nők terhessége többnyire zavartalan. Ez a betegség a születendő gyermek egészségére sincs káros hatással.

MAGYARÁZAT

A terhesség hosszú távon nem befolyásolja az SM betegség kórlefolyását. A terhesség alatt, főként a második és harmadik trimeszterben a tünetek akár enyhülhetnek is. A szülést követő 3-6 hónapban azonban nagyobb az esélye a betegség újbóli fellángolásának.

Mivel a terhesség esetén szükség lehet a kezelés módosítására, ezért az SM-es betegnek még a családbővítés tervezésekor  konzultálnia kell a kezelőorvosával.

#4

TÉVHIT: Az SM-es betegek nem dolgozhatnak.

TÉNY

Tévedés, hogy az SM diagnosztizálását követően fel kell adni a munkánkat. Való igaz, hogy néhányan a betegség diagnosztizálását követően munkát, foglalkozást változtatnak, sokan azonban folytatják a munkájukat, és évtizedekig aktívan dolgoznak tovább. 

MAGYARÁZAT

Az aktív életmód megőrzése SM-ben kiemelt jelentőségű, mivel a megfelelő erőnlét és egyensúly enyhítheti a tüneteket, de más betegségek megelőzésében is fontos szerepe van.  A túlzott fizikai terhelés, erőltetett edzés azonban kerülendő, mivel fokozhatja a fáradékonyságot és a testhőmérséklet emelkedésével járó edzés a tüneteket is ronthatja. A munkának mindenképpen fontos szerepe van a függetlenségérzés megőrzésében, ezért érdemes alaposan átgondolni minden lehetőséget és nyitottnak lenni új megoldások iránt is.

#5
TÉVHIT: A memória romlása az öregedés természetes velejárója.


TÉNY:

Az életkor előrehaladtával természetesen előfordulhat, időszakos memóriazavar: például nem jut eszünkbe valakinek a neve, akivel nemrég találkoztunk. Huzamosabb ideig tartó vagy többször ismétlődő memóriazavar esetén azonban mindenképpen további kivizsgálásra van szükség.

MAGYARÁZAT:

Az aggodalomra okot adó memóriazavar felismerése nem mindig könnyű. Figyelmeztető jel lehet a mindennapi életben zavart okozó emlékezetvesztés, az időbeli és térbeli tájékozódás zavara, a beszéd, az olvasás és az írás nehezítettsége, a tervezés, a problémamegoldás, valamint az ítélőképesség károsodása, a munka és a szociális kapcsolatok elhanyagolása, emellett hangulatzavar és személyiségváltozás is kialakulhat.

#6
TÉVHIT: Demencia csak időskorban alakul ki.


TÉNY:

A demencia előfordulása időseknél valóban sokkal gyakoribb, azonban fiatalokat is érinthet.

MAGYARÁZAT:

Demencia az összefoglaló elnevezése annak a tünetcsoportnak, melynek vezető tünete a memóriazavar, a szerzett ismeretanyag és a tanulás képességének elvesztése, súlyos gondolkodászavar, a viselkedés és a személyiség hanyatlása, mely a társadalmi környezetben és az önellátásban zavarokhoz vezet. Hátterében számos kórkép állhat. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, mely az esetek kb. 2/3-át okozza.

A demencia leggyakoribb okaként ismert Alzheimer-kórnak is van korai kezdetű formája: az esetek 5-10%-ában a tünetek már az 50-es évek előtt megjelennek. Demenciát okozhatnak azonban egyéb kórképek is: ilyen például a fejsérülés, egyes vitaminhiányos állapotok, az alkoholizmus, illetve néhány agyi infekció is, melyek az öregedéssel nincsenek összefüggésben. 


A cikk a Swiss Prémium Egészségközpont neurológusának – Dr. Amrein Ilona  – együttműködésével jött létre.